Ez az öt ballépés vezetett Justin Trudeau bukásához

Senkit sem ért váratlanul, amikor Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök január 6-án bejelentette, hogy lemond miniszterelnöki és elnöki posztjáról a Liberális Pártban, hiszen már saját politikai partnerei is többször felszólították a távozásra. Bár a közvélemény-kutatók szerint szinte garantált a konzervatívok győzelme a közelgő választáson, Trudeau távozása visszaadhatja a reményt a liberálisoknak. 

De vajon mi vezethetett odáig, hogy a fiatal, karizmatikus politikus, aki 2015-ben a harmadik helyről húzta fel a liberálisokat kormánypárttá, mostanra a legnagyobb eltántorító erő lehet a választók szemében? Mik azok a ballépések, amelyeket nem tudtak megbocsátani a korábban szintén a miniszterelnöki posztig emelkedő Pierre Trudeau fiának?

1. Már első miniszterelnöksége alatt megkezdődött a szerecsenmosdatás – szó szerint

Justin Trudeau-t először 2015-ben választották meg miniszterelnöknek. Az akkor mindössze 43 éves – és ezzel a valaha volt második legfiatalabb – kanadai kormányfő már első miniszterelnöksége alatt olyan markáns és megosztó intézkedéseket hozott, mint az eutanázia liberalizálása, valamint a kannabisz legalizálása, mégsem ezek okozták az első törést Trudeau karrierjében. Sőt, ezeket az eredményeit a mai napig büszkén hangoztatja. Az első folt az addig fiatalságával és sármjával mindenkit megnyerő liberális politikus népszerűségén akkor esett, amikor

A miniszterelnök ezekre reagálva elárulta, hogy az egyiken, huszonkilenc évesen Aladdinnak öltözött egy Ezeregy éjszaka tematikájú bulin, a másikon pedig még gimnazista korában látható, miközben egy jamaicai népdalt adott elő. Trudeau számára igencsak kellemetlen volt ez a baki, hiszen már első elnöksége alatt is nyíltan bevándorláspárti politikát folytatott – ami egyébként szintén hozzájárult későbbi bukásához.

2. Az emberek nem bocsátották meg a sok fölösleges halált

Bár Trudeau azt állítja, büszke arra, ahogyan a koronavírus járványhelyzetet kezelte, a kormányfő népszerűsége rohamosan csökkent a pandémia időszakában és azt követően. Miután a 2019-es választásokat csak egy hajszállal sikerült megnyernie – ezzel elveszítve a többséget a parlamentben –, alig két évvel később előrehozott választást tűzött ki, abban bízva, hogy a kormány koronavírus-járványkezelése növelte a népszerűségét az emberek körében. Azonban nem jól mérte fel az erőviszonyokat, mert ismét nem sikerült többséget szereznie. Ráadásul még ebben az évben újabb botrány robbant ki, ezúttal az eutanáziával kapcsolatban. 2021-ben Trudeau további enyhítéseket vezetett be az eutanázia szabályozását illetően, innentől fogva már nem csak azok számára elérhető az asszisztált öngyilkosság intézménye, akiknek már gyakorlatilag menthetetlen az állapota, hanem azoknak is, akik az életminőségüket súlyosan rontó betegségben szenvednek.

 Nem egy olyan esetre derült fény, ahol a beteget orvosai gyakorlatilag belehajszolták az eutanáziába, mivel fizikai és szellemi egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy tiltakozzon.  

3. Trudeau negatív rekordot döntött az államadósság terén

A Financial Post szeptemberi cikkében arról ír, hogy Justin Trudeau kormányzása alatt duplájára nőtt a korábbi államadósság. Ráadásul a felmérések szerint a jelenlegi helyzetet nézve a növekedés várhatóan nem fog megállni 2040-ig. A lap szerzője szerint Trudeau-nak köszönhető, hogy az elkövetkező kanadai generációknak jelentős adósságokat kell majd megfizetniük.

– írja a szerző. Ezzel a G7 országok közül Kanadában a legmagasabb az egy főre jutó államadósság, ami az ország történetében is egyedülálló mértéket öltött az elmúlt évek alatt.

4. A kanadai nép mégsem bizonyult olyan befogadónak a migránsokkal szemben

Ahogy Európában, Észak-Amerikában is kulcsfontosságú lett a migráció szabályozásának kérdése, amiben Trudeau kormánya korántsem állt jól. Bár a miniszterelnök tavaly októberben bejelentette, hogy 2025-ben a tervezett 500 ezer helyett csak 395 ezer bevándorlót engednek letelepedni az országban, az ország lakossága továbbra is aggódva figyeli, hogy jelentős pénzösszegek folynak el az államháztartásból a migránsok letelepítésére, beilleszkedésének támogatására, számolt be a BBC.

Ugyanakkor azt is belátta, hogy a következő két évben „meg kell állítani a népesség növekedését”, hogy a vidéki területeken is legyen idő fejleszteni az infrastruktúrát és az egészségügyi ellátást a migránsok befogadásához.

Bár Kanadába korábban is sokan érkeztek letelepedés céljából, Trudeau kormányzása alatt az egy év alatt befogadott migránsok száma 272 ezerről 485 ezerre emelkedett. A BBC által idézett szakértők szerint a liberális miniszterelnök felelőtlen migránspolitikája hamarosan komoly lakhatási problémákat fog eredményezni, valamint fennakadást fog okozni az olyan közintézményekben, mint például az egészségügyi rendszer.

5. Trump ante portas

Trudeau lába alatt már régóta forró a talaj. Egy ideje saját párttársai is könyörögtek neki, hogy mondjon le, ezzel esélyt adva a Liberális Pártnak a jövőre esedékes választásokon, de az utolsó szöget mégiscsak Donald Trump megválasztásával verték be Trudeau miniszterelnöki pályafutásának koporsójába. A két államférfi politikája gyakorlatilag szöges ellentéte egymásnak, és a kanadai kormányfő úgy látszik, már azelőtt belefáradt a kutya-macska harcba, hogy az igazán elkezdődött volna.

Ezt követően váratlanul felmondott a kanadai pénzügyminiszter arra hivatkozva, hogy Trudeau nem vette elég komolyan Trump fenyegetését, és nem áll készen az Egyesült Államok-beli kormányváltás következményeinek kezelésére.

A két vezető politikus viszonyát az is jól mutatja, hogy Trump több ízben is lekicsinylően nyilatkozott a kanadai miniszterelnökkel kapcsolatban, országát pedig az USA potenciális ötvenegyedik államának nevezte.

Elon Musk, a második Trump adminisztráció leendő tagja saját közösségi oldalán így fogadta Trudeau lemondásának hírét: „Jól indul ez a 2025!”

Az észak-amerikai kontinensen jelentősen át fognak alakulni az erőviszonyok 2025-ben. Négy évnyi liberális túlerő után most ismét a konzervatívok bizonyíthatnak, mivel várhatóan Kanadában is a konzervatív párt fogja nyerni a választást, jelen pillanatban pedig a legnagyobb esélyes a miniszterelnöki szerepre Pierre Poilievre, akit sok helyen csak a „kanadai Donald Trumpként” emlegetnek. 

Nyitókép: Forrás: Dave Chan / AFP